Több mint 400.000 jüant, azaz 14,5 millió forintot ettek meg termeszek Foshan városában, Dél-Kínában, jelentette a Hebei Urban Network tegnap.

A tekintélyes kis összeg egy idős hölgyé volt, aki nem szerette pénzét bankban tartani, ezért becsomagolta a kötegeket és eldugta azokat egy szekrénybe. Amikor a hölgy lakásfelújításba kezdett, akkor fedezte fel, hogy azt termeszek rágták szét.

A kevésbé sérült bankjegyek közül 90.000 jüant már kicserélt a bank, viszont a fennmaradó 310.000 jüant szakemberekkel kell felbecsültetni, mielőtt azokat is lecserélik hibátlan bankjegyekre. A becsült kár így is körülbelül 60.000 jüan, vagyis közel 2,2 millió forint lesz.

A kínai netezők rendesen kiakadtak!

A Sunnylandsben megtartandó, hangsúlyozottan kötetlen amerikai-kínai csúcson elmarad a tökéletes harmónia. Nem jön létre a "négyes randevú". Hiába vitte ugyanis magával Kaliforniába Hszi Csin-ping a világsajtót elbűvölő feleségét, Peng Li-jüant, akit a peresztrojkát elindító szovjet pártfőtitkár, Mihail Gorbacsov feleségéhez, Raisza Gorbacsovához szokták hasonlítani, az amerikai first lady, Michelle Obama a tervek szerint Washingtonban marad a lányaival és a demokrata adománygyűjtő rendezvényeivel.

"Szemtelen amerikai! Nem mutat semmilyen udvariasságot! Milyen nevelést kapott ez?!"...

"Még egy átlagos háztartásban is, amikor a vendég elhozza a feleségét, nagy tiszteletlenség, ha nem jelenik meg a házigazda felesége!"...

"Michelle pontosan tudja, hogy nem versenyezhet Peng Li-jüannal, ezért nem jelenik meg!"...

 "Ez nem az első iskolai éve a lányának! Ha tényleg ennyire családcentrikus, igazán ott lehetne ezen a találkozón is. Fél, hogy a sajtó összehasonlítja majd Peng Li-jüannal és veszíteni fog! Akkor pedig Amerika az arcát veszti!"...

Hszit, aki elnöki minőségében első ízben látogat el az Egyesült Államokba, Obama a San Jacinto hegyvonulat lábainál, egy, a sivatagtól elkerített, több mint 80 hektáros magánbirtok olajfáinak és mesterséges tavainak meghittségében látja vendégül.

A világ két vezető gazdasági hatalmának elnöke a tervek szerint a két nap alatt mintegy hat órán át diskurálhat egymással a bonyolult kétoldalú viszonyrendszer megannyi problémájáról, távol a világ zajától. 

A csúcs helyszíne a Sunnylands ranch, amelyet a 2002-ben elhunyt Walter H. Annenberg milliárdos újságkiadó épített ki jó fél évszázaddal ezelőtt. A birtok, amelyen annak idején megfordult Margaret Thatcher brit miniszterelnök és II. Erzsébet királynő is, és alapvetően a republikánusok hátországnak számít. Itt múlatta az időt Richard Nixon és Ronald Reagan is hollywoodi hírességekkel.

Bár ottalvásos vendégségbe hívták meg, Hszi mégsem tölti az éjszakát a ranchon, és inkább egy közeli Hyatt hotelben száll meg. A The New York Times szerint ugyanis a kínaiak attól tartanak, hogy elnöküket lehallgathatják.

Persze nem gondolta a lehallgatást ennyire komolyan Peng Li-jüan, aki jelenleg is egy iPhone5-öst használ, ezért őt biztosan figyeli az amerikai kormány már jó ideje, vélik kínai netezők.

Nos, a fentihez hasonló képet, az ingzsebnél egy kis módosítással a Durex egy rövid ideig fel tudta tenni a Weibo,  a kínai Twitter, fiókjára, de azt gyorsan le is szedették a hatóságok. És ezzel nincs vége a furcsa képek sorozatának.

Személyes diplomáciával, kötetlen kétnapos csúcstalálkozóval igyekszik oldani Barack Obama amerikai és Hszi Csing-pin kínai elnök a kétoldalú kapcsolatban felgyülemlett feszültségeket péntektől Kaliforniában. Ezzel ellentétben a The Economist meglepő (Brokeback Mountain) címlappal jelent meg regionális kiadásában.

"Ellopta a szívét, aztán pedig a szellemi tulajdonát"

"Team Amerika találkozása Kung Fu Pandával"

MTI, Anthony Tao

Extrém és hosszú utak, melyeket gyermekek százai tesznek meg naponta lehetetlen helyeken, köteleken, rozzant falétrákon és kábeleken, csak hogy tanulhassanak.

Június 4-én, kedden Kína Hangzhou városában, Zhejiang tartományban egy közlekedési rendőr a hátán vitt át az út túloldalára egy nőt, amikor csőtörés történt a városban. Miután a képek felkerültek az internetre, sokan elkezdték piszkálni a jószándékú rendőrt, hogy bizony túl "konzervatív" módón viszi azt a hölgyet, mások pedig azzal húzták, hogy csak azért vitte pont őt, mert fiatal és csinos volt.

A heves esőzések miatt Kantonban kedden, június 4-én a Dél-Kínai Műszaki Egyetem északi tömbje különösen rossz állapotba került, amikor teljesen elárasztotta a víz. Egy diáknak viszont sikerült valami pozitív dolgot "kihalászni" a térdig érő vízből, jelentette a kínai Yahoo! News.

Amikor három diák a kantoni Gépész- és Autómérnöki Iskolából visszafelé tartottak egyetemükre, egyikük, Xie, meglátott a vízzel borított úton egy halat ami szerinte legalább 10 centiméter hosszú lehetett. Ragaszkodott hozzá, hogy utánanézzen a dolognak és megvizsgálja, mit is látott valójában.

Kiderült, hogy sokkal hosszabb az a valami és igazából egy 7,5 kg-os harcsa úszkált a vízben, amit sikerült is megfognia. Az eseményről készült képeket aztán feltette a Sina Weibo-ra, a kínai mikroblog oldalra ahonnan később mindenki megismerhette a szerencsés diákot. A hal Kínában a jó szerencse szimbóluma is ezért a leggyakoribb reakció a képeire az irigység volt.

Aznap este, Xie meghívta 8 osztálytársát, megfőzték a halat és órákig ünnepeltek.

Fotó: weibo

Egy kínai házaspár igencsak kétségbeesett a hétvégén, mikor tévedésből eladtak 1 millió jüan (37 millió forint) készpénzt egy papírgyűjtőnek Zsiading kerületben Anting városban, számolt be a történetről tegnap a Xinmin Evening News.

Lin, a feleség, eladta 7 jüanért (260 forintért) a készpénzt, amelyet korábban újságpapírba csomagoltak és papírzsákba helyeztek más papírhulladékkal együtt Zhong Zsinfengnek, egy újrahasznosító állomás munkásának.

Lin azt mondta, a férje helyezte el a pénzt otthon és csomagolta be újságpapírba, "sürgősségi felhasználásra", és ő nem tudta, hogy az van a zsákokban.

Amikor rájött, hogy hibát követett el, ő és a férje rohant megkeresni Zhongot és pesze a pénzüket is.

"Szörnyű lett volna, ha a zsákok elvesznek vagy mások kezébe kerülnek." mondta Zhong.

A párról nem lehet tudni, hogy mivel foglalkoznak és miért kellett nekik 1 millió jüan "sürgősségi felhasználásra."

Zhong az újságíróknak elmesélte, hogy papírt ment gyűjteni Linék bérházába Anting városában, és amikor Lin telefonon felhívta, elment hozzájuk is. Kapott egy halom régi újságot és két papírzsákot is. Azt is mondta, hogy az újságok és a két zsák súlya több mint 10 kg volt, ezért Linnek 7 jüant fizetett.

Körülbelül 90 perccel később, amikor Zhong már egy másik épület kapujánál állt, Lin és férje pánikban rohant hozzá, a cikk szerint.

Miután elmagyarázták neki mi történt, Lin és férje felugrott Zhong triciklijére és elkezdték keresni a pénzüket. Legnagyobb a megkönnyebbülésükre a zacskók, a 10 köteg 100-jüanos bankjegyekkel még mindig ott voltak. Minden köteg 100.000 jüant (3,7 millió forintot) tartalmazott.

Zhong ledöbbent a sok pénz láttán, de örült a pár boldogságának.

Kínaiak hagyományosan szeretnek otthon sok pénzt tárolni, de manapság ez egyre kevésbé gyakori és már népszerűbbek a bankszámlák és bankkártyák. Hasonló történetek időről időre előfordulnak Kínában, írta a Xinmin Evening News.

Néhány kínai nagyvárosban a csatornanyílásokba védőhálókat szerelnek. Áradáskor, nagy esőzések után elmozdulhatnak vagy eltűnhetnek az utcai csatornafedelek, így a hömpölygő víz alatt vagy esti sötétben ezek a tátongó lyukak nem látszódnak ami könnyen végzetes balesethez vezethet.

A múlt hónapban egy 21 éves lányt nyelt el örökre egy fedetlen csatorna, amikor éppen hazafelé tartott. Máig sem találják.

Magyarországi példák itt: Komárom, Győr

Fotó: chinanews, weibo

Ma reggel az Air China repülőgépe egy ismeretlen tárgyat ütött el 8000 méter (26.246 láb) magasságban. A gép Csengduból Kantonba tartott, amikor egy ismeretlen objektummal ütközött, és kénytelen volt visszatérni a csengdui reptérre, ahol biztonságban leszállt.

A világ leggyorsabb szuperszámítógépe címért folyó verseny nyertese lesz a kínai Tianhe-2 vagy a Milkyway-2, amelynek teljesítménye 54,9 petaflops. Ezzel megelőzi az amerikai Titan-t, melynek rekordteljesítménye 17,59 petaflops és Tennessee-ben az Oak Ridge National Laboratory-ban található.

A Tianhe-2 fényei

Jack Dongarra, a University of Tennessee számítástechnika professzora és egyben az egyik vezetője a "Top 500 szuperszámítógép" lista készítőinek, részletes leírást közölt vasárnap Kína legújabb gépéről (leírás itt:PDF) legutóbbi kínai útja után.

A szuperszámítógép Intel processzorokkal készült, de már magában foglal belföldön előállított kínai technológiát is. A kínai kormány 65 milliárd forintnyi jüant költött a gépre, melyben 32,000 multicore Intel Xeon Ivy Bridge chip található, és 48,000 Xeon Phi chip, a co-processor az Intel's MIC (Many Integrated Core) architektúrán alapul.

A Tianhe-2 dolgozik

A flopsban megadott szám a számítógép gyorsaságát jelzi, az általa másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveletek (floating point operations per second) számát takarja. A peta előtag a tíz tizenötödik hatványát jelenti a kilo, mega, giga és tera (rendre a harmadik, hatodik, kilencedik és tizenkettedik hatványok) után.

A 2012-es TOP lista:

1. (U.S.) Sequoia at Lawrence Livermore National Laboratory in California
2. (Japan) K Computer at RIKEN Advanced Institute for Computational Science campus in Kobe
3. (U.S.) Mira at Argonne National Laboratory in Illinois
4. (Germany) SuperMUC at Leibniz Supercomputing Centre in Garching
5. (China) Tianhe-1A at National Supercomputing Center in Tianjin
6. (U.S.) Jaguar at Oak Ridge National Laboratory in Tennessee
7. (Italy) Fermi at CINECA in Bologna
8. (Germany) JuQueen at Forschungszentrum Juelich in Julich
9. (France) Curie thin nodes at CEA/TGCC-GENCI in Bruyeres-le-Chatel
10. (China) Nebulae at National Supercomputing Centre in Shenzhen

CW, Fotók: Jack Dongarra

Ez történik, amikor a híres kínai gyorsvasút - mely maximális sebessége 300km/h - egy madárral ütközik.

A CRH (China Railway Highspeed) vonat Hangzhouból tartott Peking felé, amikor június 2-án egy madár nekirepült a szélvédőjnek. A vonat Zhenjiang városánál csapta el a madarat, amitől nagy területen megrepedt a szerelvény szélvédője. A nanjingi Déli pályaudvaron mindegyik utast áthelyezték egy másik járatra.

Eszement, túlméretes vagy túlterhelt rakományok fotói Kína útjairól. Ez nem Photoshop!

Sokan ezt a napot persze a "Tienanmen téri mészárlás" vagy a "Június 4-i incidens" napjának ismerik.

A Tienanmen tér vagy a Mennyei Béke Tere nevét a teret északon határoló és azt a Tiltott Várostól elválasztó Mennyei béke kapujáról kapta. 440 000 m²-es területével a világ legnagyobb tere. A kínai kultúrában szimbolikus jelentősége van, mivel a kínai történelem számos eseményének szolgált helyszínéül...

1989 tavaszán kínai diákok és a munkások elfoglalták a pekingi Tienanmen teret, és ezzel megkezdődött a kínai történelem legnagyobb erőszakmentes politikai megmozdulása. Voltak olyan napok, amikor több mint egymillió ember vonult fel a pekingi utcákon. Huszonnégy évvel ezelőtt a közel hat hét békés tüntetés során a sátrakat vert  tömeg, többségükben egyetemisták, demokratikus reformokat, a korrupció elleni fellépést és nem a kommunista párt hatalmának megdöntését, vagy a kormány leváltását követelték.

A mozgalomnak a kormány rajtaütéssel vetett véget, mivel a pártvezetés keményvonalasai elhatározták a szigorú példastatuálást. Június 3-4-én a hadsereg páncélos, ejtőernyős és egyéb egységeit vetették be a Tienanmen téri demonstrálók ellen. A diákok buszokat borítottak és gyújtottak fel, Molotov-koktélokkal támadtak üldözőikre. A kiskatonák éles fegyverekkel lőttek emberekre és vaktában minden mozgó célpontra. A beavatkozás több ezer ember életét követelte. Hasonló keménységgel léptek fel a többi nagyvárosban tüntetők ellen is. A lakosság, különösen kezdetben, egyetértett a diákokkal és támogatta őket. Később az állandósult feszültség, a kijárási tilalom, a bezárt boltok, az erőszak kezdeti jelei sokakat elbizonytalanítottak.

A június 4-i incidens Kína egész területén mai napig tabu téma. Ezen a napon szokták “karbantartani” a legnépszerűbb kínai közösségi oldalakat is és már 3-án eltüntették még a gyertya ikonokat a helyi mikroblog oldalakról, nehogy valaki el merjen küldeni ilyesmit az áldozatok hozzátartozóinak. Persze a hivatalos magyarázat az, hogy átszerkesztik az ikonokat és ezért átmenetileg hiányzik a gyertya ikon a listából. A kínai internetszűrők igyekeznek meggátolni, hogy a 24 évvel ezelőtti eseményekre utaló keresési találatok révén az évfordulón ismét téma legyen a diáklázadás leverése, vagy a demokratikus reformok követelése. Persze több, kevesebb sikerrel:

Tienanmen téri mészárlás? Milyen mészárlás?!

És ez a mai legmorbidabb...

Kína történelmének e sötét fejezetére a mai harmincasok közül is már egyre kevesebben emlékeznek. A valamilyen módon érintettek és a közvélemény egy része azonban számon tartja június negyedikét és arra számít, hogy a politikai vezetés egy napon átértékeli az eseményeket. Hongkongban, a különleges közigazgatási övezetben ezen napon hagyományosan éjszakai, gyertyás virrasztást tartanak az áldozatok emlékére.

Amennyiben valakit részletesen érdekel a téma, az feltétlen nézze meg a legjobb dokumentumfilmet, ami valaha készítettek ebben a témában, "A Mennyei Béke Kapuja" című alkotást. Rendezte Richard Gordon és Carma Hinton,  írta Geremie Barme és John Crowley. A három órás dokumentumfilmet 1995-ben készítették.

"The Gate of Heavenly Peace" 1. rész:

"The Gate of Heavenly Peace" 2. rész:

A 1998 nyarán több mint 4100 ember halt meg és 13,8 millió vált hajléktalanná, és 240 millió embert (a szám megegyezik Egyesült Államok teljes lakosságával) érintett közvetlenül az áradó víz.

A Jangce a maga 6418 km-ével az Amazonas és a Nílus után a Föld 3. leghosszabb folyója. A Chang Jiang szó jelentése, ahogy a kínaiak hívják, „hosszú folyó”, a Jangce jelentése pedig "az óceán gyermeke".

Egy kínai mondás szerint: „Aki még nem hajózott fel a Jangcén, az még nem látott semmit a világból”.

Vízgyűjtője mintegy 1.970.000 km². Közepes vízszállítása a torkolatnál 35.000 m³/s. A folyó adja Kína ivóvíz készletének 35%-át, és közel 200 millió ember él közvetlen a vízpartján.

A Jangce gyakran lép ki a medréből és árasztja el a hatalmas síkságokat maga körül, ami katasztrofális árvízeket okoz. Árvíz a június és a szeptember közötti a monszunos időszakban van, melynek következtében minden évben több száz ember hal meg.

A Jangce felelős Kína árvizeinek 70-75 százalékáért és csak a a 20. században ezek az árvizek több mint 300.000 embert öltek meg.

Voltak kifejezetten katasztrofális évek a Jangcén, például 1931-ben, 1935 és 1954-ben és 1998-ban. Több mint 2000 ember halt meg az 1991-es árvízben és közel 4100 1998-ban.

1931-ben 140.000 ember fulladt meg az áradásokban, amikor a Jangce gátjai átszakadtak. A folyó 1954-ben közvetlenül 30.000 embert ölt meg, és további 200.000-et az utána következő éhezés és betegség következtében.

A 1998 nyarán több mint 4100 ember halt meg és 13,8 millió vált hajléktalanná, és 240 millió embert (a szám megegyezik Egyesült Államok a teljes lakosságával) érintett közvetlenül az áradó víz.

Az áradásokban víz alá került 21 millió hektár föld, megsemmisült 11 millió hektárnyi növényzet és több mint 5,8 millió ház is rommá lett.

Az árvíz fő oka a sok csapadék volt, de az ember által előidézett tényezők, mint az erdőírtás, nagyban hozzájárultak az 1998-as katasztrófához. Az erdők jobban elnyelik a csapadékot és a növényzet miatt lassabban duzzadnak a folyók és patakok is, amely megakadályozza árvizek kialakulását.

WikiPedia, Xinhua

Holtan találtak egy 14 éves gyermeket egy kínai elektronikai üzemben mely az Asusnak készít alkatrészeket, ezzel ismét felszínre került a gyermekmunka problémája az országban.

Liu Fuzong május 21-én halt meg a Dongguani gyár alkalmazottjaként, jelentette a város Emberi Erőforrások Hivatala egy csütörtöki emailjében. Liu teste már kihűlt, mikor rátaláltak a munkásszállón, de csak később nyilvánították halottá a helyi kórházban. A hatóságok még nem közölték a halál okát.

A gyár a tajvani 3CEMS, ami alkatrészeket készít a PC gyártó Asusnak, jelentette a a New York központú "China Labor Watch" szervezet, mely jelenleg is vizsgálja az esetet. 

A kínai törvények tiltják a 16 év alatti dolgozók alkalmazását gyárakban. Ennek ellenére Liu egy munkaközvetítő útján, hamis papírokkal kerülhetett alkalmazásba, egy idősebb munkás papírjait használva, mondta a város Emberi Erőforrások Hivatalának képviselője.

A hivatalos szervek nem találják a munkaközvetítő céget, de a város már megbüntette a gyárat, fiatalkorúak foglalkoztatása miatt.

Egy Asus termékigazgató emailben pénteken közölte, hogy a cég a legmagasabb etikai normák szerint működik, és a helyszínre küldték egy képviselőjüket, hogy vizsgálja ki az ügyet.

A 3CEMS a weboldalán más neves cégeket is megemlít, akiknek beszállít, ilyenek a Samsung, a Hewlett-Packard, a Dell, a Sony és a Sharp. A "China Labor Watch" megemlíti, hogy ez a konkrét üzem az Asus-nak gyárt, a dolgozók elmondása alapján.

A "China Labor Watch" megemlíti még, hogy az ilyen gyárakban 12 órás műszakokban dolgoznak a munkások, és találtak az ominózus gyárban még  16 év alatti tanuló dolgozókat is az interjúk során.

"A munkások szerint végkimerülésben halt meg a gyermek" - írta Li Qiang, a "China Labor Watch" képviselője emailjében. "Minden nap túlóráznak, amit a felnőttek is alig bírnak, hát még egy gyermek!"

A gyermekmunka kérdése egy általános probléma a kínai elektronikai gyárakban. Az Apple nemrég meg is szakította egyik beszállítójával a kapcsolatot, miután kiderült, hogy 16 éve alatt alkalmazott munkásokat. 

PC World, Fotó: Robert Scoble

A kanadai Edward Burtynsky több mint 25 éve fényképez, ebből 5 évet Kínában dolgozott. Kifejezetten szereti az emberi tevékenységek természetre gyakorolt hatásait, a modernizációt és az azok által okozott változásokat képeivel nyomonkövetni.

Burtynsky fotói legtöbbször aggodalmat is keltenek a szemlélőben, felhívják a figyelmet az okozott negatív környezeti hatásokra. "Természetesen" így van ez Kínában készült fotósorozataival is, ahol a hatalmas gazdasági fejlődésen keresztül ment országot ebből a szemszögből ábrázolja.

Ötéves kínai ciklusa alatt több témát is feldolgozott már. Ezek voltak az urbanizáció, az ipari termelés, az energia, a munkaerő, az acélipar, az összeomlott nehézipar, a hajógyártás és végül az újrahasznosítás fotósorozatai.

Ez a sorozata a kínai munkásokról szól, és a hatalmas ország még hatalmasabb üzemeiről, ahol olcsó munkások tízezrei dolgoznak fegyelmezetten, katonás rendben, ahogy még talán sosem láttuk.

Deda Baromfifeldolgozó Üzem, Dehui, Jilin tartomány

Műszakváltás, Yuyuan Cipőgyár, Gaobu, Guangdong tartomány

Munkásszálló, Dongguan, Guangdong tartomány

Hongqingting Cipőgyár, Wenzhou, Zhejiang tartomány

Textilgyár Xiaoxing, Zhejiang tartomány

Textilgyár Xiaoxing, Zhejiang tartomány

Cankun gyár, Xiamen

Youngor Textilgyár étkezője, Ningbo, Zhejiang tartomány

Bird Mobile, Ningbo, Zhejiang tartomány

Cankun Gyár gyülekező, Zhangzhou, Fujian tartomány

Fotók: Edward Burtynsky

Az újra egyesült Backstreet Boys tagjai kínai turnéjuk szünetében felkeresték a Chengdu-i Óriás Panda Tenyészet Kutató Állomását Közép-Nyugat Kína Szecsuán tartományában, ahol kölyök pandákat etettek bambusszal és itattak tejjel a hétvégén. Tegnap léptek fel Chengduban, előszőr az újraegyesülés óta, majd folytatják kínai turnéjukat egészen június 8-ig.

A Backstreet Boys-os Nick Carter és Brian Littrell pandákat szeretgetnek fellépésük előtt a Chengdu-i Óriás Panda Tenyészet Kutató Állomásán, Szecsuán tartományában.

Backstreet Boys-os Brian Littrell és Kevin Richardson hasonlítgatják egymás panda kölykét a Chengdu-i Óriás Panda Tenyészet Kutató Állomásán, Szecsuán tartományában.

Backstreet Boys-os Howie Dorough és A.J. McLean baby pandáikról társalognak a Chengdu-i Óriás Panda Tenyészet Kutató Állomásán, Szecsuán tartományában.

Fotók: Zhu Dayong/Aistleitner

BSB hivatalos fotógaléria itt...