Kína hétfőn sikeresen felbocsátotta eddigi leghosszabbnak szánt emberes misszióját, két asztronautát küldve orbitális pályára, akik egy hónapot töltenek majd az űrlaboratóriumon. A misszió egy nagyobb terv része, amelynek égisze alatt 2022-re állandó emberes űrállomást szeretnének kihelyezni.

A Sencsou-11 magyar idő szerint hétfőn hajnalban fél kettőkor indult útnak egy Long March 2F-rakétán, a csiucsüani űrközpontból.

A tajkonauták a szeptemberben felbocsátott Tienkung-2 űrlaboratóriumon dokkolnak majd. A Hszinhua információi szerint ez lesz az eddigi leghosszabb emberes űrküldetés.

Az űrhajón Csing Hajpeng és Csen Tung kapott helyet. A Sencsou-11 küldetés Csingnek harmadik útja, ő a misszió parancsnoka, ötvenedik születésnapját is az űrben tölti be.

Csin Hajpeng (balra) és Csen Tung integet a búcsúztatási ceremónián a Sencsou-11 űrhajó 2016. október 17-i felbocsátása előtt a csiucsüani műholdkilövési központban. (Fotó: EPA / HOW HWEE YOUNG)

Kína 2003-ban végezte el első emberes űrmisszióját, akkor a harmadik ország lett Oroszország és az Egyesült Államok után, amely erre képes volt.

2013-as emberes küldetésén három kínai asztronauta 15 napot töltött orbitális pályán, és dokkolt a Tienkung-1 űrlaboratóriumon.

A fejlődő kínai űrprogram prioritást élvez Pekingben, Hszi Csin-ping kínai elnök szeretné, ha az ázsiai ország is űrhatalommá válna.

Kína nem csatlakozhatott a Nemzetközi Űrállomás-projekthez főként az amerikai félnek a kínai űrprogram katonai jellegét érintő aggályai miatt.

Az ázsiai orszá ezért igyekszik nemzetközivé tenni programját, pénzügyi támogatást ajánlva fel más országoknak a Tienkung-2-t célzó missziókhoz.

A Sencsou-11 három kísérletet is felszállított, ezeket hongkongi középiskolások tervezték és tudományos verseny égisze alatt választották ki őket. Az egyikben selyemhernyók kaptak helyet.

2018-ban tervezik felküldeni első űrállomásuk központi modulját. A terv, hogy 2022-re elkészüljön állandó emberes űrkomplexumuk.

Kína Jádenyúl Hold-szondája 2013 második felében landolt égi kísérőnkön, de hamarosan súlyos technikai kihívásokkal nézett szembe.

A robot és az „anyahajójaként” funkcionált Csang’o-3 szonda az első „puha landolást” végezte el a Holdon 1976 óta. Korábban mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió juttatott így szondát a felszínre.

Kína jelenleg a Long March 5 nehéz súly felvitelére alkalmas rakétát fejleszti, amelyre szükség lesz a Tienkung-2 további komponenseinek és más masszív rakományoknak felszállításához. Emellett 2020-ra a Marsra is szeretne robotot feljuttatni.

Forrás: hirado.hu