Peking hadat üzent a "furcsa" építményeknek, a jelek szerint ugyanis a központi kormány megelégelte a szokatlanabbnál szokatlanabb formájú épületek terjedését, amelyek tervezői ráadásul sok esetben nem is helyi mérnökök, hanem külföldiek. KÉPEK

Tianzi Hotel, Sanhe

Az új direktíva, amely gátat kíván szabni a terjedő megalomániának és a keleti kultúrától idegen, nehezen befogadható, extravagáns, vagy csak különcségre törekvésében eltúlzott építményeknek, egy nagyobb csomag része, amely a gyors ütemű urbanizáció néhány aktuális problémájára keres megoldást.

A Guangzhou jüan

Két hónappal korábban Kínában e témában már munkakonferenciát tartottak, ami azért érdemes említésre, mert azt megelőzően 1978-ban hívtak össze ilyen céllal szakembereket, döntéshozókat, amikor Kína lakosságának még mindössze 18 százaléka volt városlakó. Mára ez az arány 55 százalékra nőtt: a városi lakosság száma körülbelül 750 millióra tehető.

Wuliangye Yibin épülete, Sichuan

A központi kormány szerint nem csak a városiasodás olyan gondokat jelentő kísérőjelenségeivel kell foglalkozniuk, mint a környezet-, különösen is a levegőszennyezés, a közbiztonság és a közlekedés, hanem a várostervezéssel, az építészettel is.

Louis Vuitton (L'Avenue) Sanghaj

A döntésre nem kizárólag az esetenként gigantikussá sikeredett, közpénzből finanszírozott helyi kormányzati épületek indították őket, hanem a települések, tartományok közti versengés is, ami arról szól, hogy hol épül a legmagasabb, a legnagyobb befogadó képességű, legkülönlegesebb, legdrágább anyagokat felhasználó, valamiben éppen rekordot döntő üzletközpont, sport és szabadidő központ, művelődési központ, szórakoztató központ, kiállítási központ, vásárközpont, szálloda, vagy stadion, illetve ezek szabadon választott egyvelege.

CCTV központi épület, Peking

Ezek nagy részének "használati értéke" - különösen a bekerülési kötóltségekhez viszonyítottan - alacsony, fenntartásuk és karbantartásuk azonban drága. Állítólag néhányat utóbb kénytelenek voltak le is bontani.

Wujiun Lótusz

A városokban születő új épületeknek a központi elképzelés szerint a helyi környezetbe kellene illeszkedniük, gazdaságosnak kell lenniük, zöldnek és "szemet gyönyörködtetőnek", de legalábbis kellemes látványt nyújtónak. Hogy félreértés ne essék, a biztonság kedvéért azt is leírták, hogy tehát: nem túlméretezettnek, nem külföldi stílust hangsúlyozónak és nem furcsának. Az elmúlt évek trendje ugyanis épp ilyen építményeket szült szerte az országban, ami - a kínai államelnök szerint - elsősorban "kulturális önbizalomhiányról" árulkodik.

USS Enterprise

Hszi Csin-ping már 2014-ben beszélt ezekről a "furcsa épületekről", mint nem kívánatos jelenségekről, s állítólag, voltak, akik már akkor meghallották az új idők szavát és városfelesztési terveikben a konzervatívabb stílus felé vették az irányt.

Zongora és dob, Huainan

Az elmúlt években számos a hagyományokat felrúgó, különleges építmény született Kínában, közülük nem egy világhírre tett szert és nem kevésről méltatóan írt a szakmai sajtó. Ilyen például a kínai központi televízó, a CCTV 2008-ra, vagyis az olimpia idejére már felhúzott központja Peking üzleti negyedében. A kínai főváros immár emblematikus épületét, alakja miatt itt nem feltétlenül az elismerést kifejezően "nagy nadrágnak" nevezték el.

Óriás dob, Hefei

Kína-szerte ismert a Pekingtől keletre található Sanhe város 10 emeletes szállodája is, amelynek homlokzata a szerencse, a  jólét és a hosszú élet három istenségét jeleníteti meg. 2001 óta többször is díjazták abban a megmérettetésben, amely Kína legrondább épületeit versenyezteti.

Tianzi Hotel, Sanhe

A több tízemelet magasságú ritka furcsaságok megtalálhatók Sanghajban, Szecsuanban, Senhsziben, Kantonban, de más tartományokban, nagyvárosokban is. A közvéleményt jó esetben csak megosztották, de többnyire egységes bírálatra késztetik a környezetükben emelkedő valóban szokatlan, ízlésüktől idegen építmények, amelyekkel azután kénytelenek együtt élni.

Galaxy Soho, Peking

Az egyik napokban megjelent újságcikk szerint a kortárs építészet koronázatlan királynöjeként emlegetett, számos nemzetközi szakmai díjjal elismert iraki születésű, Angliában élő Zaha Hadid irodájának vezetője azt nyilatkozta, hogy az utóbbi időben egyre nehezebb Kínában megbízást kapniuk, s ebben a kínai szakma egyfajta függetlenedésére törekvését látják. Hadid egyébként több futurisztikus lakó- és irodaépületet is tervezett Pekingben. Épp egyikében választott magának helyet a Magyar Kulturális Intézet.

Teáskanna ,Wuxi

Kelet kapuja, Suzhou

Tea múzeum, Meitan, Guzhiou

Forrás: Kossuth Rádió / Szombat Reggel / Trebitsch Péter