Történelemhamisítási szándékkal vádolják Kínában azt a filmstúdiót, amely az 1943-as kairói nyilatkozatról készült, hamarosan a mozikba kerülő filmjét olyan plakátokkal kezdte reklámozni, amelyeken Mao Ce-tung néhai kommunista vezető és Sztálin is szerepel, holott nem is voltak ott az egyiptomi fővárosban. FRISSÍTVE!

Kínában élénk vita kerekedett a plakátok láttán, a közösségi fórumokon megjelent csípős megjegyzések mellett az állami média, köztük a Global Times című lap kínai és angol nyelvű kommentárja is elveri a port a film legfinomabban is "túlbuzgónak" ítélt, "hamis propagandának" minősített beharangozáson.

A film előzetese

Az Augusztus Elseje Filmstúdió, amely a kínai hadsereg születésnapjáról kapta nevét és a hadsereg fennhatósága alá tartozik, szeptember 3-ra, a japán agresszióval szembeni ellenállás és a második világháború végének 70. évfordulójára, a kínai Győzelem napjára hirdette meg filmjének premierjét.

Eddig négy plakát látott napvilágot, ezeken egyenként Sztálin, Winston Churchill egykori brit miniszterelnök, az amerikai elnök Franklin Roosevelt és Mao Ce-tung látható. A közfelháborodást csak tetézte, hogy Csang Kaj-sek generalisszimuszról, a Kuomintang Párt vezetőjéről, aki Kína Köztársaságot képviselte Kairóban, "megfeledkeztek".

开罗宣言 pic.twitter.com/KqZASpLX7S

— Uyghur from E.T (@Uyghurspeaker) August 16, 2015

Miközben a fórumokon a megjegyzések mellett mémekkel gúnyolják a plakátokat, illetve azok üzenetét, a Global Times arra figyelmezteti a film készítőit, hogy ne távolodjanak el a történelmi tényektől.

Churchill, Roosevelt és Csang Kairóban a Japánnal szembeni fellépésről állapodott meg. Sztálin, aki a kínai kommunista erőket támogatta, szándékosan nem ment Kairóba, ő néhány nappal később Teheránban találkozott Churchill-lel és Roosevelttel.

A film alkotói szerint abban, hogy Csang szót kapott Kairóban, Mao pártjának kétségtelen érdemei vannak.

Miközben a kínai média ezt nem vitatja, nem ért egyet azzal, hogy e történelemi eseményen Maónak túl nagy jelentőséget tulajdonítsanak. A Global Times attól tart, hogy nem csak a plakátok, de a film maga is túlzott mértékben tolja előtérbe a néhai pártvezetőt, s ha ez így lesz, a közvéleményt ez nemcsak félrevezeti, hanem fel is fogja bosszantani.

"Miközben a Kínai Kommunista Párt fontos támasza volt az ellenállásnak, történelmileg helytelen a pártot, illetve Mao Ce-tungot meghatározó szereplőként bemutatni" - állapítja meg a Global Times, amely szerint félő, ha a rendező elkövette e hibákat, s a film politikai üzenete nem lesz összhangban a tényekkel, és szándékukkal ellentétes hatást érnek el.

A poszterek e formájukban sem a történelmet, sem Maót nem tisztelik - summázta véleményét egy másik cikkben a lap filmkritikusa.

FRISSÍTÉS:

Az 1943-as Kairói Nyilatkozat történelmi körülményeit feldolgozó kínai film rendezője maga is úgy véli, hiba volt a forgalomba került plakátokkal hirdetni a közelgő premiert.

Ven To-kuang rendező a hongkongi Phoenix Televízióhoz tartozó ifeng.com című internetes portálnak nyilatkozott, s azt igyekezett bizonygatni, hogy a film igenis komoly, és tiszteletben tartják a történelmi tényeket. Kijelentette, különösen egy ilyen fontos esemény kapcsán senki nem merne a történelem meghamisításával próbálkozni. Hozzátette, "nem ítélhetik meg a filmet a plakátjai alapján".

Ven azt is elmondta, hogy Mao Ce-tung alakítója négy nap alatt végzett a feladatával, míg Csang Kaj-sek szerepét másfél hónapon át vették fel. Utalt arra is, hogy plakátjaik között van olyan, amelyen Csang szerepel, s értetlenségének adott hangot amiatt, hogy ezeket egyelőre nem rakták ki.

A Hszinhua hírügynökség szerdai összeállításában az immár jelentős reklámot kapott film gyártásvezetője, Jü Ce-fej elmondta, a mozi Pearl Harbor 1941. decemberi megtámadásának felidézésével kezdődik, bemutatja a kínaiak életét a háború idején és hozzájárulásukat az antifasiszta háborúhoz. Összesen 150 szereplőt vonultat fel Kínából, az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Németországból, Oroszországból, Olaszországból és Japánból.

Ven, a 49 éves rendező még azt hangoztatta, hogy a Kairói Nyilatkozattal kezdődött Kína nemzetközi elismertsége, s mint fogalmazott, a dokumentum tette lehetővé, hogy az ország visszakapja a háborút megelőzően az agresszorok kézére került területeket.

Kínában az iskolai történelmi tananyag hangsúlyaitól eltérően a közvélemény nagy része tudatában van a Kuomintang Párt meghatározó és döntő szerepének a japán megszállók elleni harcban. Történészek ugyanakkor nem vitatják a kommunisták részvételét és áldozataikat sem.

Japán 1945. szeptember 2-i kapitulációja után a második világháború befejeződése után a kínai polgárháború folytatódott és a Csang Kaj-sek által vezetett vesztes Kuomintang-erők, úgy is mint a Kínai Köztársaság kormánya, végül Tajvanra menekültek. A kommunisták győzelmét követően Mao Ce-tung 1949. október 1-én kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot.

Kínát egészen 1971-ig alapító tagként a Kínai Köztársaság képviselte az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ), de onnantól kezdve a 2758-as számú határozattal helyét a Kínai Népköztársaság vette át. Kína egyetlen képviselőjeként a biztonsági tanácsban is Peking képviselője ül. A Kínai Köztársaságot (Tajvan) jelenleg alig több mint kéttucatnyi ország ismeri el.

Forrás: MTI / Peking / Trebitsch Péter, Fotók: Shanghaiist Videó: YouTube