Kínai kutatók szerdán igen furcsa, repülő dinoszaurusz maradványainak felfedezéséről számoltak be. A galamb méretű őshüllőnek denevérszerű szárnya volt, és nem sokkal az első madarak előtt élt.

A Ji csi avagy „furcsa szárny” névvel illetett dinoszaurusz mintegy 160 millió éve, a jurakorban élt, körülbelül 10 millió évvel a legkorábbi ismert madár, az Archaeopteryx megjelenése előtt.

A madarak rokonának tekintik, de bőrből álló, membrános szárnya volt, mint a kortárs repülő hüllőknek, a pterosaurusoknak, és a több mint 100 millió évvel később megjelent denevéreknek.

A faj testsúlya kifejlett korában mintegy 380 gramm volt, négy centiméteres koponyájában apró fogak sorakoztak. A szárnyat karmos, háromujjú mancs és egy 13 centiméter hosszú, pálcikaszerű, a csuklóból kinyúló csont támasztotta meg. Az egyik ujj jóval hosszabb volt a többinél. A fejen, nyakon és végtagon megőrződött tollak inkább szőrhöz vagy sörtéhez, mintsem madarak repülőtollaihoz hasonlítanak.

A kutatók úgy vélik, az állat nem tudott túlságosan hatékonyan csapkodni szárnyával, mivel a pálcikaszerű csont eléggé esetlen volt, ezért szerintük inkább siklott, vagy pedig a siklást ötvözte a viszonylag eredménytelen csapkodással.

A membránszerű szárnyszövet foltjai is fennmaradtak a Hopej tartományban egy helyi gazdálkodó által fellelt fosszílián, ám homály borítja, milyen is lehetett a szárny egészének formája. A dinoszaurusz valószínűleg fákon élt, ékszerű fogaival gyíkokat, emlősöket és rovarokat, talán gyümölcsöket evett.

A legrövidebb nevű dinoszaurusz a csak Kínában előkerült fosszíliák alapján ismert Scansoriopterygidae bizarr dinoszauruszcsoporthoz tartozott, amely szoros rokoni kapcsolatban áll a legprimitívebb madarakkal, többek között az Archaeopteryxszel. A csoport tagjainak tollai és kivételesen hosszú ujjszerű képződményei voltak, amelyekkel felmászhatott a fákra, vagy elkaphatta a rovarokat.

A kutatásról a Nature folyóirat számolt be.

Forrás: hirado.hu, Fotók: Shanghaiist, AFP