A kulisszák mögött! Ilyen volt a kínai Festőművészeti Akadémia múzeumában Pekingben a Munkácsy és kora kiállítás bontása.

Csomagolásra készítik elő Munkácsy Mihály A falu hőse (1882) című festményét a kínai Festőművészeti Akadémia múzeumában Pekingben, ahol a napokban - egy hónapos nyitvatartás után – magyar szakemberek szakmai irányításával megkezdték a Munkácsy és kora kiállítás bontását. A festőt és a 19-20. század fordulójának magyar festészetét bemutató tárlaton Munkácsy realista népi életképei, tájképei mellett – a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) és Pákh Imre magángyűjtő jóvoltából – félszáz műből álló válogatás volt látható a magyar mester népszerű portréiból, csendéleteiből, szalonképeiből és biblikus tematikájú festészetéből.

Rödönyi Rita muzeológus, művészettörténész vizsgálja Munkácsy Mihály A falu hőse (1882) című festményét a kínai Festőművészeti Akadémia múzeumában Pekingben, ahol a napokban - egy hónapos nyitvatartás után – magyar szakemberek szakmai irányításával megkezdték a Munkácsy és kora kiállítás bontását. A festőt és a 19-20. század fordulójának magyar festészetét bemutató tárlaton Munkácsy realista népi életképei, tájképei mellett félszáz műből álló válogatás volt látható a magyar mester népszerű portréiból, csendéleteiből, szalonképeiből és biblikus tematikájú festészetéből.

Két kínai férfi leemeli a falról Munkácsy Mihály Két család a szalonban (1880) című festményét a kínai Festőművészeti Akadémia múzeumában Pekingben, ahol a napokban - egy hónapos nyitvatartás után – magyar szakemberek szakmai irányításával megkezdték a Munkácsy és kora kiállítás bontását. A festőt és a 19-20. század fordulójának magyar festészetét bemutató tárlaton Munkácsy realista népi életképei, tájképei mellett félszáz műből álló válogatás volt látható a magyar mester népszerű portréiból, csendéleteiből, szalonképeiből és biblikus tematikájú festészetéből.

Egy látogató Munkácsy Mihály Siralomház (1870) című festménye előtt a kínai Festőművészeti Akadémia múzeumában Pekingben, ahol a napokban - egy hónapos nyitvatartás után – magyar szakemberek szakmai irányításával megkezdték a Munkácsy és kora kiállítás bontását. A festőt és a 19-20. század fordulójának magyar festészetét bemutató tárlaton Munkácsy realista népi életképei, tájképei mellett félszáz műből álló válogatás volt látható a magyar mester népszerű portréiból, csendéleteiből, szalonképeiből és biblikus tematikájú festészetéből.

Gippert László, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezető restaurátora elemlámpával vizsgálja meg Munkácsy Mihály Siralomház (1870) című festményét a kínai Festőművészeti Akadémia múzeumában Pekingben, ahol a napokban - egy hónapos nyitvatartás után – magyar szakemberek szakmai irányításával megkezdték a Munkácsy és kora kiállítás bontását.  Mögötte a kiállításért felelős kínai szakember, Cseng Cse-vej. A festőt és a 19-20. század fordulójának magyar festészetét bemutató tárlaton Munkácsy realista népi életképei, tájképei mellett  félszáz műből álló válogatás volt látható a magyar mester népszerű portréiból, csendéleteiből, szalonképeiből és biblikus tematikájú festészetéből.

Gippert László, a Magyar Nemzeti Galéria osztályvezető restaurátora és a Munkácsy és kora című kiállításért felelős kínai szakember, Cseng Cse-vej Munkácsy Mihály Siralomház (1870) című festménye előtt a kínai Festőművészeti Akadémia múzeumában Pekingben közös fényképet készítenek. A napokban - egy hónapos nyitvatartás után – magyar szakemberek szakmai irányításával megkezdték a kiállítás bontását. A Munkácsyt és a 19-20. század fordulójának magyar festészetét bemutató tárlaton Munkácsy realista népi életképei, tájképei mellett  félszáz műből álló válogatás volt látható a magyar mester népszerű portréiból, csendéleteiből, szalonképeiből és biblikus tematikájú festészetéből.

Kína szakmunkások leemelik a falról Munkácsy Mihály Siralomház (1870) című festményét (kerettel együtt 114 kg) a kínai Festőművészeti Akadémia múzeumában Pekingben, ahol a napokban - egy hónapos nyitvatartás után – magyar szakemberek szakmai irányításával megkezdték a Munkácsy és kora kiállítás bontását. A festőt és a 19-20. század fordulójának magyar festészetét bemutató tárlaton Munkácsy realista népi életképei, tájképei mellett  félszáz műből álló válogatás volt látható a magyar mester népszerű portréiból, csendéleteiből, szalonképeiből és biblikus tematikájú festészetéből. 

Kínai szakmunkások Gippert László (j1), a Magyar Nemzet Galéria osztályvezető restaurátora irányításával kiemelték keretéből Munkácsy Mihály Siralomház (1870) című festményét (a kép kb. 20 kg) a kínai Festőművészeti Akadémia múzeumában Pekingben, ahol a napokban - egy hónapos nyitvatartás után – magyar szakemberek szakmai irányításával megkezdték a Munkácsy és kora kiállítás bontását. A festőt és a 19-20. század fordulójának magyar festészetét bemutató tárlaton Munkácsy realista népi életképei, tájképei mellett  félszáz műből álló válogatás volt látható a magyar mester népszerű portréiból, csendéleteiből, szalonképeiből és biblikus tematikájú festészetéből. 

Kínai szakmunkások Munkácsy Mihály festményét készítik elő csomagolásra a kínai Festőművészeti Akadémia múzeumában Pekingben, ahol a napokban - egy hónapos nyitvatartás után – magyar szakemberek szakmai irányításával megkezdték a Munkácsy és kora kiállítás bontását. A festőt és a 19-20. század fordulójának magyar festészetét bemutató tárlaton Munkácsy realista népi életképei, tájképei mellett  félszáz műből álló válogatás volt látható a magyar mester népszerű portréiból, csendéleteiből, szalonképeiből és biblikus tematikájú festészetéből.

Hans Temple 1887-ben készült Munkácsy portéja csomagolás előtt a kínai Festőművészeti Akadémia múzeumában Pekingben, ahol a napokban - egy hónapos nyitvatartás után – magyar szakemberek szakmai irányításával megkezdték a Munkácsy és kora kiállítás bontását. A festőt és a 19-20. század fordulójának magyar festészetét bemutató tárlaton Munkácsy realista népi életképei, tájképei mellett  félszáz műből álló válogatás volt látható a magyar mester népszerű portréiból, csendéleteiből, szalonképeiből és biblikus tematikájú festészetéből.

Kínai szakmunkások szállításra készítik elő Munkácsy Mihály egyik  gondosan becsomagolt művét a kínai Festőművészeti Akadémia múzeumában Pekingben, ahol a napokban - egy hónapos nyitvatartás után – magyar szakemberek szakmai irányításával megkezdték a Munkácsy és kora kiállítás bontását. A festőt és a 19-20. század fordulójának magyar festészetét bemutató tárlaton Munkácsy realista népi életképei, tájképei mellett  félszáz műből álló válogatás volt látható a magyar mester népszerű portréiból, csendéleteiből, szalonképeiből és biblikus tematikájú festészetéből.

Kínai szakmunkások szállításra készítik elő Munkácsy Mihály egyik  gondosan becsomagolt művét a kínai Festőművészeti Akadémia múzeumában Pekingben, ahol a napokban - egy hónapos nyitvatartás után – magyar szakemberek szakmai irányításával megkezdték a Munkácsy és kora kiállítás bontását. A festőt és a 19-20. század fordulójának magyar festészetét bemutató tárlaton Munkácsy realista népi életképei, tájképei mellett  félszáz műből álló válogatás volt látható a magyar mester népszerű portréiból, csendéleteiből, szalonképeiből és biblikus tematikájú festészetéből.

Munkácsy Mihály Golgota (1883) című redukciója (olaj, vászon; mérete: 216,5x337 cm) a kínai Festőművészeti Akadémia múzeumában Pekingben, ahol a napokban - egy hónapos nyitvatartás után – magyar szakemberek szakmai irányításával megkezdték a Munkácsy és kora kiállítás bontását. A festőt és a 19-20. század fordulójának magyar festészetét bemutató tárlaton Munkácsy realista népi életképei, tájképei mellett  félszáz műből álló válogatás volt látható a magyar mester népszerű portréiból, csendéleteiből, szalonképeiből és biblikus tematikájú festészetéből.

Fotók: Trebitsch Péter