Kínai filmesek a második világháború szexrabszolgáinak állítottak emléket, és a premier előtti tájékoztatójukon egy szemét eltakaró nőt ábrázoló szobrot is lelepleztek hétfőn a kínai főváros egyik filmszínházában.

A Hajnal szeme című filmalkotással első ízben kerülnek Kínában mozivászonra főszereplőként a japán megszállás évtizedeinek azon szereplői, akik szexrabszolgákként váltak ismertté, és akikből történészek szerint körülbelül 200 ezren szolgálták egykor a japán katonákat. Többségük koreai, kínai és más ázsiai országbeli volt - jelentette a kínai online média.

A 92 perces kínai filmdráma rendezője Lu Hsziao-lung, főszereplői között van Cseng Pej-pej és Ceng Csiang. A korszakról azonos címmel már találkozhattunk koreai televíziós filmsorozattal, amely a japán megszállástól a koreai háborúig terjedő időszakban játszódott.

Lu a pekingi sajtóbeszélgetésen kiemelte, ez az egyetlen szobor, amely Kínában emléket állít a "komforthölgyeknek", és felavatása azért is különös jelentőséggel bír, mert hasonlókat eddig csak Dél-Koreában és az Egyesült Államokban állítottak fel.

A bemutató napja szeptember 18. lesz, a Kínában 14 éven át tartó japán invázió és megszállás kezdetének 83 évvel ezelőtti napja. 1931-ben az úgynevezett mukdeni incidenssel kezdődött Északkelet-Kína, Mandzsúria lerohanása.

Kínában idén nyáron közölték, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világemlékezet listájára szeretnének felvetetni olyan bizonyító erejű dokumentumokat, amelyek a 2. világháborúban szexrabszolgaságra ítélt nőkkel kapcsolatosak. Akkor megerősítést nyert, hogy Szöulnak ezzel megegyező tervei vannak.

A hivatalos indoklás szerint céljuk ezzel az, hogy "hasonló emberiség elleni rémtettek ne fordulhassanak elő". Ugyanakkor köztudott, hogy Kína, Dél-Korea és például a Fülöp-szigetek az ellen tiltakoznak, hogy Japánban több ízben a háború velejárójaként említették politikusok a szexrabszolgaságot, és felmerült azoknak a tanulmányoknak is az újraértékelése, amelyek nyomán a japán kormány emiatt 1993-ban bocsánatot kért.

Forrás: MTI - Peking - Trebitsch Péter