A kínai újságírók nem adhatnak tovább a munkájuk során szerzett információkat más olyan külföldi és belföldi sajtóorgánumoknak, amelyeknél nem állnak alkalmazásban, és engedély nélkül továbbra sem publikálhatnak külföldi médiumokban - áll abban a központi szabálygyűjteményben, amely az államtitkok és a bizalmas információk védelmére is kötelezte a zsurnalisztákat.

Az állami médiafelügyelet hivatala csak ezen a héten hozta nyilvánosságra a szakmai körökben már a múlt hónap végén ismert dokumentumot, amely részletesen is kifejti, hogy például az újságíró "nem viheti ki" a nem nyilvánosságnak szánt, szerkesztőségben vagy interjúk során szerzett információkat, dokumentumokat, a munkahelyi értekezleteken elhangzottakat. Ez különösen vonatkozik az üzleti és az államtitkokra.

Amennyiben a szabály megsértésének súlyos a következménye, a felelős büntetésre, így újságíró-igazolványának bevonására számíthat - erről az állami hivatal illetékese beszélt a Hszinhua hírügynökségnek. Megerősítette, hogy az intézkedésekkel az elmúlt évtizedek negatív tapasztalatai alapján a belső információkezelést szeretnék rendbe tenni.

Az újságírókra vonatkozó utasítások része, hogy "a riporterek, a szerkesztők, a műsorvezetők semmilyen formában, semmiféle médiumon keresztül nem terjeszthetnek államtitkot, s ilyen jellegű információt magánleveleikben sem említhetnek meg, blogokon, a közösségi médiában sem hozhatnak nyilvánosságra". A munkáltatóknak a vonatkozó törvény értelmében munkavállalóikkal szerződést kell kötniük, amelyben e kötöttségeket rögzítik.

Megfigyelők az intézkedéssel kapcsolatban megjegyzik: a múltban előfordult, hogy újságírók olyan információkat, amelyeket nem közölhettek le lapjukban, a közösségi média csatornáin hoztak nyilvánosságra, de előfordult az is, hogy külföldi tudósítókat "hívtak segítségül".

Forrás: MTI - Peking, Fotók: Reuters, European Pressphoto Agency