Az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland a kínai migráció első számú célországai, Kína a világ negyedik legnagyobb, migránsokat adó országa több mint 9 millió 340 ezer emberrel - közölte a Kína és a globalizáció kapcsolatát vizsgáló, pekingi központú kutatóintézet (CCG).

A kutatók által készített jelentést idéző, China Daily című lap kedden arról írt, hogy bár a kivándorlás "nem új jelenség", az új helyzet fejtörést okoz a politikusoknak, mivel a többségükben 35-55 év közötti középosztálybeliek távozásának súlyos gazdasági következményei lehetnek. A szakemberek szerint a következmény egyfajta "agy- és tőkeelszívás".

A kínai társadalmi átalakulás fontos támogatója lenne az a réteg, amely a külföld felé kacsintgat, nagyrészt rájuk hárulna a reform végrehajtása - állapították meg a tanulmányban. Megjegyzik, hogy az okok sokfélék, jó néhányan sorolják előre a környezeti állapotokat, a levegő minőségét és az élelmiszerbiztonságot. Meghatározó az oktatás és a foglalkoztatás határon túli lehetősége, minősége.

Az oktatási tárca legutóbbi adatai szerint tavaly csaknem 414 ezer kínai diák tanult külföldön, közel 3,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az idei év végére ez a szám várhatóan eléri az 500 ezret. A szakértők megjegyzik, hogy a diákok egyre fiatalabban kerülnek külföldi középiskolákba.

A lap ugyanakkor hivatkozik az ország egyik legismertebb ingatlanbefektetőjére, akit meghatározó véleményformálóként ismernek az internet világában. Zsen Cse-csiang mikroblogjában a kivándorlás sok oka közül a biztonságot emelte ki. Szerinte a stabil társadalom érzete vagy annak hiánya nemcsak az egyes emberek kilátásait határozza meg, hanem a befektetői kedvet is. Úgy vélte, a kínai befektetők többsége csak biztosra megy, mert hazájában túl sok a bizonytalansági tényező.

Tina Hou migrációs szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy míg korábban a külföldi útlevélhez vagy állandó tartózkodási engedélyhez jutás leginkább csak a legalább 5 millió dolláros nettó vagyonnal rendelkezők kiváltsága volt, újabban az a kevésbé gazdag, de még tehetősnek mondható kínaiak számára is elérhetővé vált. Arról is beszámolt, hogy növekszik az érdeklődés a "második, harmadik vonalbeli" városokból.

A lap példaként említi a görögországi és ciprusi befektetői vízumot, és utal rá, hogy sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok hasonló konstrukciójában a jelenlegi 500 ezer dollárról jövőre 850 ezerre kívánják növelni a befektetési küszöb értékét. Ez az oka annak - teszik hozzá a szakemberek -, hogy az elmúlt időben a korábbinál is jobban megélénkült az amerikai zöldkártya iránti kereslet.

A cikk külön is kitér az ingatlanvásárlási kötelezettséggel párosuló lehetőségekre. Európában legalább tíz ország kínál letelepedési értékpapír-értékesítési konstrukciókat. A magyar Államadósság-kezelő Központ Zrt. (ÁKK) egyenként 250 ezer euró értékben bocsát ki ilyen államkötvényt tavaly június óta. Korábbi információk szerint ez év áprilisáig több mint 700 ilyet értékesítettek, túlnyomó részük kínai igényeket elégít ki. A kedvezményezettek száma ennél nagyobb, hiszen a befektetővel együtt házastársa és kiskorú gyermekei is vízumot kaphatnak.

Kínában a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) értékesíti a letelepedési értékpapírokat, amelyeket a Magyarországon tartózkodási, majd letelepedési engedélyt kérelmezőknek legalább öt évig birtokolniuk kell. Lian Vang, az alap vezérigazgatója év eleji sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy Kína 46 legnagyobb városában 105 ügynökség mintegy 200 fiókban kínálja ezeket.

Forrás: MTI - Peking - Trebitsch Péter