A kínai vezetés a szmog elleni háborúban a világ legnagyobb szmogkamrájának megépíttetésére készül. A hírhedtté vált egyhetes pekingi szmognak kedvezőtlen hatása volt a város turistaforgalmára, és a tartós elvándorlás szándékának is újabb jelei mutatkoztak.

Peking vonzerejének sokat árt, hogy lakosainak és az odalátogatóknak az egészségre veszélyes levegőt kell belélegezniük. A többnyire napi átlag 41 ezer turistát fogadó Tiltott Várost a "szürke napokon" alig több mint 11-17 ezer látogató kereste fel naponta. 

Az utazási irodák, amelyek közül vannak már, amelyek ingyenes arcmaszkot ajánlanak a csoportoknak, arról számoltak be, hogy a Peking közeli patalingi Nagy Fal-szakaszhoz szintén jóval kevesebben látogattak el az elmúlt héten. 

A fővárosi idegenforgalmi szakemberek a belföldi turisták számának visszaesése mellett rámutatnak: jellemzően inkább a japán és koreai turisták azok, akik a szmoghelyzet miatt elhalasztják a kínai fővárosba tervezett útjukat.

Körükben nagyjából 20 százalékos visszaesést mértek. Már a tavalyi év is rosszul kezdődött, az első száz napból 46 volt szmogos, s a rossz levegő, illetve az ezzel kapcsolatos belföldi és nemzetközi sajtóhírek az egész évi forgalomra kihatottak. 

Tavaly a belföldi turisták forgalma Pekingben csaknem kilenc százalékkal esett vissza az előző évhez képest, míg külföldről 27,5 százalékkal kevesebben érkeztek. Egyes csoportok, épp a légszennyezés miatt, Sanghajt részesítették előnyben Pekinggel szemben.

A Global Times című lap jegyzetében új fogalomként használja az úgynevezett "szmogvándorlást": sok kínai már döntött, hogy elköltözik a fővárosból vagy fontolgatja távozását az országból.

A már hosszú ideje Kínában dolgozó külföldiek közül is sokan hagyták el Pekinget az elmúlt másfél évben. A lap idézi egy ausztrál emigrációs konzultációs iroda képviselőjét: az elmúlt héten hirtelen 300 százalékkal megugrott a tanácsadást kérők száma. Becslése szerint ezek 80 százaléka elsősorban a levegőszennyezettség miatt "menekülne". 

A kínaiak nemzetközi migrációját feltérképező, múlt hónapban nyilvánosságra hozott felmérés szerint a külföld felé kacsintgatók közel 70 százalékánál meghatározó ok a légszennyezés. Túlnyomórészt nem is túlságosan gazdagok, 30 éveikben járó gyermekes párok.

Egyes szakértők szerint ez a jelenség még legalább 10 évig fennmarad. Jang Fu-csiang szakértő szerint Peking mai helyzete az 1950-60-as évek Los Angelesééhez hasonlítható.

Az amerikai nagyvárosnak legalább 30 évébe került megküzdenie a szmoggal, s elérte, hogy mára a PM2,5 értéke, vagyis az egy köbméter levegőben található 2,5 mikron vagy annál kisebb finom porszemcsék koncentrációja csak 15-20 mikrogramm.

Amennyiben Peking tartja magát az elhatározott környezetjavító intézkedésekhez, akkor körülbelül 2025 és 2030 között elérheti az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott határértéket, a 25 mikrogrammot. További tíz évre lehet még szüksége ahhoz, hogy a mai Los Angeles-i értékeket produkálja - véli Jang.

A hongkongi South China Morning Post című lap értesülései szerint a központi kormány összetett intézkedéscsomagja mellett jóváhagyta egy olyan kísérleti létesítmény megépítését, ahol a mesterségesen előállított szmog tanulmányozásával kutathatják a szennyezés elleni védekezés hatékony formáit. A szmogkamra várhatóan Peking egyik külső kerületében, Huajzsouban épül meg. 

A szakemberek a spanyolországi Euphore szmogkamrához hasonlítják, amely eddig a világon a legnagyobb. A kínaiban 600 köbméter szennyezett levegővel lesznek képesek kísérleteket végezni, vagyis a kapacitása 50 százalékkal meghaladja majd az európait.

A kormány már jóváhagyta az öthektáros terület felhasználását és 500 millió jüant (18,2 milliárd forint) is elkülönített e célra. Az építkezések kezdete legkésőbb 2016-ra várható. 

A szakemberek megjegyzik, hogy a kínai kísérletekre már csak azért is szükség van, mert az ottani szmog összetétele más mint az európai vagy az amerikai, s ezért a korábbi modellezések és elméletek nem alkalmazhatók egy az egyben a kínai viszonyokra. 

A kínai vezetés a tarthatatlanná vált helyzetben a tudományos akadémia kutatóit és az ország más tudományos műhelyeit is a megoldáskeresés, "a szmog elleni háború" szolgálatába hívta. Az ezzel kapcsolatos utasítások - kiszivárgott hírek szerint - azonnali és hatékony munkát és mielőbbi eredményt követeltek az érintettektől.

Forrás: ma-hu / MTI

Fotók: CNN - Getty Images