"Abe Sindzó ne is álmodjon arról, hogy üres fecsegést folytathat a kínai vezetőkkel, miközben elutasítja annak elismerését, hogy hibákat követett el és folyamatosan negatív megjegyzésekkel illeti Kínát" - jelentette ki Csin Kang, a kínai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön.

A szóvivő kérdésre válaszolva a megszokottnál keményebb hangot ütött meg, amit a Hszinhua állami hírügynökség beszámolója is pontosan tükröz. Csin azt is közölte, hogy a kínai vezetők igen elfoglaltak, s inkább olyan dolgokra szánják az idejüket, amelyek "hasznosabbak és értelmesebbek".

Abe maga az, aki bevágja az ajtót maga előtt - utalt az utóbbi időben japán részről többször felvetett, esetleges magas szintű tárgyalások esélytelenségére a szóvivő. Megismételte, a japán félnek "el kell ismernie a hibáit, új utat kell választania, és valódi cselekvéssel kell törekednie Kínához fűződő viszonyának javítására".

Kínát (és Dél-Koreát) a legutóbb az bőszítette fel, hogy Abe Sindzó decemberben Tokióban felkereste a 14 második világháborús japán főbűnösnek is emléket állító Jaszukuni-szentélyt. Ezzel kapcsolatban a japán miniszterelnök a davosi világgazdasági fórumon a nyilvánosság előtt kijelentette, az elhunytak lelkéért történő imádkozás természetesnek tekintendő a világ bármely országának vezetője részéről.

Jaszukuni-szentély

A külügyi szóvivő tájékoztatóján feltette a kérdést, ha a japán vezető a 2. világháború áldozatainak leszármazottja lenne, vagy azokénak, akiket kényszermunkára hurcoltak, szexrabszolgaságra kényszerítettek, vagy akiken a 731-es alakulat az 1930-as évektől kezdve bakteriológiai kísérleteket végzett, vajon akkor is felkeresné-e a Jaszukuni-szentélyt?

Csing úgy fogalmazott, a szentély a japán militarizmus jelképe, Abe lépése pedig az egykor elkövetett agresszió dicsőítését volt hivatott kifejezni, amivel egyben megkérdőjelezte a 2. világháború utáni nemzetközi rendet.

A szóvivő arra hívta fel a japán kormányfőt, hogy erősítse meg Tomiicsi Murajama volt japán miniszterelnök 1995-ben, a 2. világháború végének 50. évfordulóján elmondott nyilatkozatában foglaltakat. Murajama elismerte, hogy országa gyarmatosítóként és megszállóként súlyos veszteséget és szenvedést okozott sok országnak, különösen Ázsiában. Ezért bocsánatot kért és reményét fejezte ki, hogy hasonló hiba nem fog a jövőben előfordulni.

Forrás: MTI