Töretlenül nő a véleménynyilvánítás egyik legfontosabb csatornájává vált mikroblogok száma Kínában.

A mikroblogok jelentőségét az állami internet-információs hivatal is hangsúlyozta csütörtöki közleményében, az információáramlás egyik legjelentősebb médiumának nevezve azt. Szerepüket mi sem mutatja jobban, mint az oda áramló felhasználók számának robbanásszerű emelkedése: a hivatal statisztikái szerint az országban november végével már az 1,3 milliárdot is meghaladta a mikroblogfiókok száma, miközben négy évvel ezelőtt még teljességgel ismeretlen volt.

A két legnagyobb szolgáltató a Sina és a Tencent, a kettő közül - jól átgondolt üzleti stratégiájának köszönhetően - az előbbi a befolyásosabb. A Sina mikroblogot 2012 végén 500 millióan használták, naponta öt és fél Magyarországnyian jelentkeztek be oda. A Tencent 540 millió fióknak szolgál otthonául, naponta 70 millió aktív felhasználót felmutatva.

A Kínában a nyugati Twitter és Facebook közösségi portálok keverékeként jellemezhető mikroblogokon mindenki fenn van, aki számít. A lakosokon túl vállalatok, társadalmi szervezetek, az összes médium, városi, országos hatóságok, minisztériumok, sőt a kormány is jelen van. A kínai lakosok mellett egyre több külföldi híresség tart fenn fiókot rajongói nagy örömére, így többek között Victoria és David Beckham, Tom Cruise, Ronaldo, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója is rendszeresen jelentkezik ott.

A héten Kínába látogató David Cameron brit miniszterelnök megérkezte előtt szintén a Sina mikroblogon köszöntötte a kínai lakosságot, egy nap alatt több mint 200 ezer fővel növelve követőinek táborát. A mikroblogok erejét a külföldi nagy cégek is mindinkább tudomásul veszik. Az elmúlt időszakban a Coca Cola, a Louis Vuitton, az Unilever, a Gucci, a Starbucks, a L,Oréal és a Nike sorra nyitotta meg felhasználói fiókját, hogy ezáltal is közelebb kerüljön a kínai vásárlókhoz.

Kína szerint a mikroblogok mögötti embertömeg és az információáramlás súlyos veszélyeket is rejt, a társadalmi pletyka és a kormányellenes szerveződés forrásául is szolgálhat. Ezek megakadályozására a platformokon való véleménynyilvánítás szabadságát korlátozzák, a becslések szerint összesen mintegy négyezer cenzor munkálkodik.

Forrás: MTI