A bonyolultan hangzó Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication - ismertebb nevén a SWIFT - keddi jelentése nem kapott nagy visszhangot. Pedig abban az szerepelt, hogy a kínai valutát a globális kereskedelmi finanszírozási ügyletek során 8.66%-ban használták októberben. Ezzel a kínai jüan a második leginkább használt valuta lett a dollár után, megelőzve az eurót.
A 2008-as bankválság nyomán a világ rendkívüli ütemben kezdett távolodni az amerikai dollártól és egyre több, a tartalékvaluta megkerülését célzó kereskedelmi megállapodás született. Kína új elnöke, Xi Jinping, például saját kérésére már megválasztásának napján találkozott Vlagyimir Putyinnal. A találkozó eredményeként megállapodtak, hogy Putyin 100 százalékban ellátja országa olajszükségleteit, amiért renminbiben (jüanban) fizethet.
2008-ban a kínai jüan a nemzetközi tranzakciók nulla százalékát tette ki. 2012 januárjában is csak 2% volt, és idén októberre megközelítette a 9%-ot.
Az utóbbi napok egyik legfontosabb (gazdasági) hírének tekinthető, hogy a kínai jegybank bejelentette: nem növeli tovább a jelenleg 3 660 milliárd dolláros devizatartalékát, mert meg akarja gátolni a jüan további leértékelődését.
Kína devizatartaléka most magasabb, mint Európa legerősebb gazdaságának, Németországnak a teljes évi GDP-je. Kínának többnyire megfelelt, hogy az olcsó jüan segítette exportját. Emellett Kína volt az amerikai államadósság legfőbb finanszírozója is: hitelezett Amerikának, amikor az amerikai kereskedelmi (és államháztartási) deficit óriásira nőtt.
Lényegében Kína fizetett azért, hogy az amerikaiak vásárolják a kínai termékeket, ennek fejében azonban óriási dollártartalékai halmozódtak fel. Egyébként régóta téma már, hogy a jüan nemzetközi szerepét erősíteni kell, a dollár és az euró mellett a világ tartalékvalutája lehetne.
"A dollár halála és tartalékvaluta státuszának megszűnése már nem összeesküvés elmélet vagy a pénzvilág által elképzelt lehetőség, hanem kézzelfogható valóság, amire már a közeljövőben számítani lehet." - Ned Goodman
Forrás: Wonkblog, Idők jelei, Magyar Szó, Shanghaiist, SWIFT
Globetrotter2014 2013.12.05. 17:11:14
Kína nem csak finanszírozta az amerikai keresletete hanem ezzel vette meg az Amerika jóindulatát, azaz annak lehetőségét hogy az amerikai cégek kínai gyártóbázist létesítsenek.
A kérdés az hogy ki van kiszolgáltatva kinek.
Kína ugyanis hatalmas piac is a nyugati cégeknek és kína nem tulajdonrészt szerzett csak dollárbankókat és kötvényeket (amin dollárbankót kaphat)
Amint elkezdi teríteni, a saját felahmozott vagyonát inflálja és az erősödő yüannal a kínai export hirtelen meghalna (elsőként pont az amerikai és nyugati cégek vinnék el a gyártókapacitásukat).
És Kína mást nem is tehetne mint a behaló gazdaságába szétfolyatná a dollár tartalékait.
Szóval kínának semmi érdeke ahhoz hogy a Status Quót felrúgja. Még azt sem siketrült elérni hoyg a dolláron kívül mást is felhasználjanak a leértékelésre...