Sok történet kering a nyugati világban más kultúrák furcsa és undorító étkezési szokásairól, különösen az ázsiaiak, azon belül is a kínaiak furcsa étkeiről. Az elbeszélések - a viszonylag "enyhe" kutya, bogár és a patkány evéstől a kegyetlen és szadista történetekig, például élő állatok agyának elfogyasztásáig - igencsak változatosak.

Ezek "hitelessége" persze attól is függ, hogy a hallgató vagy olvasó mennyire hiszékeny, hajlamos-e egyáltalán ezekből bármit is komolyan venni. Az alábbi legendáknak van némi valóságalapja, de sajnos a legszenzációsabb történetekre sincs gyakran bizonyíték, még ha komoly, többszintű kutatást is végeztek már mások ez ügyben.

Az ilyen mesék középpontjában az a bizarr és barbár sztereotípia áll, hogy egy kínai mindent hajlamos megenni.  Ezt inkább azzal módosítanám, hogy a kínaiak szerint “ami különleges vagy ritka annak nagy értéke van”, így ha valaki ilyen dolgokat ehet és ihat az azt jelenti, hogy az illető jómódú és magasrangú ember.

A történelmi időkben egy sor "kegyetlen" fogást készítettek Kínában, melynek része volt az állatkínzás is. Néhány ezek közül még a modern kínaiakat is megdöbbenti. Természetesen nem minden kínai egyforma és eszik rémségeket, de azt általánosságban elmondhatjuk, hogy a mai napig keveset tudnak az állatvédelemről.

Mivel a következő tartalom nem való mindenkinek, ezért gyenge gyomrúak és állatszeretők inkább nézzék meg a linkre kattintva a tíz legnépszerűbb kínai ételt vagy itt hagyják abba az olvasást.

Majom agyvelő

Itt az asztaltársaság élő majom agyát fogyasztja el. Egy kis asztalt készítenek elő a vendégeknek, melynek közepén egy lyuk van, éppen csak akkora, hogy az asztal alatt kikötözött majom feje búbja kilátszódjon rajta. A szőrt leborotválják a fejtetőről és a koponyát felnyitják. A majom persze félelmében sikoltozik, majd fűszereket és forró olajat spriccelnek az agyára, és kimerik annak darabjait az asztal körül ülők a tányérjára. Azt tartják, hogy kitűnő étel...

Három sikoly

A vendégek újszülött egereket és egy adag szószt rendelnek. A bébi egerek előszőr akkor sikítanak, mikor pálcikákkal megfogják őket. Második alkalommal  akkor, amikor belemártják őket az erős fűszeres keverékbe. Végül a harmadik sikolyt akkor eresztik ki magukból, amikor a vacsorázó a szájába veszi a kis állatot. Néhány kantoni még ma is eszik egeret, mert azt állítják róla, hogy magas a fehérje tartalma...

Élő szamár

Az élő szamár lábait és fejét cölöpökhöz kötözik, majd a vendégek gondosan kiválasztják, hogy az állat melyik részét szeretnék elfogyasztani. Ezután a hentes leforrázza megjelölt területeket és a szőr eltávolítása után kivágja a húst a még élő állatból. Gyors elkészítés után a vendégek csendben elfogyasztják az ételt, miközben a szamár fülsiketítően bömböl. Az eljárás egyébként hasonlít a “ling chi”-hez (lassú vagy ezer vágás), az ősi kínzási módszerhez, amikor az élő áldozatot lassan feldarabolták.

Sült kacsatalp

Az élő kacsákat egy tűzzel alulról felhevített vaslapra helyezik, így az állatok ugrálni kezdenek az elviselhetetlen forróság miatt. Ezzel egy időben szomjasak is lesznek és a vendégek szójaolajjal itatják őket, így a talp íze később kellemes lesz, miután megsül és levágják azt. Cixi, a hírhedt özvegy császárné, aki a Qing dinasztia (1644-1912) idejének végén élt, nagyon kedvelte ezt az ételt, különösen a vékony égett bőrt a kacsák talpán.

Rákok alkoholban

Ennél az ételnél élő rákokat tesznek erős alkoholba, például baijiu-ba és addig tartják benne az állatokat, míg azokat jól átjárja az ital és a szesz íze. Élve vagy más módon is elkészítve fogyasztják.

Szélben szárított csirke

Az élő csirkét a hasánál felvágják, kibelezik és fűszereket pakolnak bele. Ezután a szabad levegőn felakasztják őket, hogy a szél kiszáríthassa az állatot. Miután jól megszáradt, elfogyasztják.

Végül el kell mondani, hogy az állatkínzás soha nem volt része az általános kínai konyhának, és hogy mi nyugatiak sem vagyunk teljesen ártatlanok, gondoljunk csak a libatömésre.

Forrás: Shanghai Star, CW