Helyenként erőszakossá vált tiltakozó tüntetések miatt el kellett halasztani néhány programját a kínai kormány tajvani ügyekért felelős vezetőjének, aki négy napot töltött Tajvan szigetén - erről a helyi média számolt be a hétvégén.

A miniszteri rangú Csang Cse-csün történelminek nevezett látogatásán a politikust a szárazföldi Kínában betiltott Falunkung spirituális mozgalom hívei, valamint diákok és függetlenségpártiak, néhány tucatnyian, a program szinte minden ismert helyszínére elkísérték. Kaohszjungban, ahol Csangnak informális találkozója volt vendéglátójával, Vang Jü-csevel, a Kína-ellenes jelszavakat skandálók fehér festékkel vették célba, de csak a testőrét találták el. Ezért nem ment el végül egy tajcsungi kikötőbe és egy történelmi emlékhelyre.

A tajvani, a hongkongi és a szárazföldi kínai média mindazonáltal úgy értékeli, hogy az incidensekkel együtt Csangnak lehetősége volt közvetlen kapcsolatba lépni a tajvani emberekkel, útja nem volt haszontalan. 

Útjának végén, a sziget középső részén, Tajcsungban találkozott a helyi polgármesterrel. Csang ezután úgy fogalmazott, a tüntetések normális kifejeződései a különböző hangokkal, véleményekkel jellemezhető plurális társadalomnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy tapasztalata szerint irányadóként tekinthető a Tajvani-szoros két partja közti kapcsolatok békés fejlesztésének óhaja. Mint mondta, ebben "konszenzus" van mindkét oldalon.

Csang visszautalt annak a februári megállapodásra, amelynek során partnerével, Vang Jü-csevel hivatalos kommunikációs csatornát nyitottak az esetleges "félreértések" tisztázására. A kínai állami Hszinhua hírügynökség jelentése szerint Csang szombaton késő este visszaérkezett a kínai fővárosba.

A Tajvanban 2008-ban megválasztott, s jelenleg második terminusát töltő Kuomintang-párti Ma Jing-csiu elnöksége idején a kétoldalú gazdasági, turisztikai, kulturális kapcsolatok korábban soha nem látott mértékben javultak, de Ma és a pártja nem képes a politikai tárgyalások időszerűségét sem a közvéleménnyel, sem az ellenzékkel elfogadtatni.

A kínai polgárháborút követően Tajvan immár több mint hat évtizede de facto önálló államként működik, bár  a világon mindössze alig kéttucatnyi ország ismeri el. Peking Kína részének tekinti a szigetet, s az ország vezetésének, a kommunista pártnak mindenkori deklarált célja az ország újraegyesítése.

Forrás: MTI - Peking - Trebitsch Péter