Nemcsak országpromóció lesz a feladata a pekingi Magyar Kulturális Intézetnek, hanem a közép-európaiság fogalmának megismertetése is, programjaival része kíván lenni az európai kulturális dialógusnak - hangoztatta Hatos Pál, a külföldi magyar kulturális központokat működtető Balassi Intézet igazgatója az MTI-nek a szerdán megnyitott pekingi központban.
A megnyitón magyar és kínai vendégek, külföldi diplomaták, diákok vettek részt, megtöltve a Galaxy Soho bevásárló- és irodaközpontban helyet kapott intézet üvegfalú helyiségeit.
"Az európai kulturális diplomaták kissé irigykedve jegyezték meg, hogy nekünk egy külön intézetünk van, a maga fizikai megjelenésében itt, Peking közepén, e 21. századi modern épületben" - jegyezte meg Hatos Pál.
"Ahol most vagyunk, ez az épületkomplexum kifejezi Kína szédületes fejlődését és azt a törekvését, hogy ne csak gazdaságilag és politikailag, hanem kulturálisan is elsőrendű szereplője legyen a világnak. Mi itt helyeztük el a kulturális képviseletünket, s nemcsak azért, mert ez a város forgalmas helye, hanem azért, hogy ezzel is kifejezzük, a magyar kulturális diplomácia a kulturális örökség mellett a kortárs kulturális folyamatoknak is kiemelkedő figyelmet szentel" - fogalmazott Hatos Pál.
Hangsúlyozta, hogy a pekingi intézet egyfajta fórumként, találkozóhelyként is szolgál.
"Bízunk abban, hogy olyan beszélgetések helyszíne is lesz, ahol vélemények fogalmazódnak meg a környezettudatosságról, az új médiák használatáról, a kultúra, a kreatív tevékenység demokratizálódásáról" - állapította meg Hatos Pál.
Úgy vélte, hogy miközben rendelkezésre áll a hagyományos megközelítési mód, vagyis a koncertek, a filmfesztiválok szervezése, a közösségi hálókon, a helyi "netvörkökön" is jelen kívánnak lenni.
"Nem egyszerűen kiutaztatási programokban, dömpingben vagyunk érdekeltek, hanem abban, hogy összehozzuk a magyar és kínai szereplőket" - húzta alá.
Arra kérdésre, hogy ily módon a finanszírozást is meg kívánják-e könnyíteni, Hatos Pál elmondta, hogy a pekingi intézet évi 200 millió forintot kap a kínai kulturális jelenlétre, ami a kormányhatározat nyomán már a 2014. évi költségvetési törvényjavaslatban szerepel. Ez a létesítés, a fenntartás és a működtetés, a hosszú távú projektek fedezete. Hozzátette: arra törekszenek, hogy a költségvetési pénzt a bevételeikkel kiegészítsék.
"Általában véve is a Balassi Intézet külföldi magyar intézetei egy magyar adóforinthoz a partnereiktől hozzátesznek két - úgymond - projektalapú finanszírozási forintot. Ez elvárható Pekingtől is, és bizonyára majd meg is valósul" - jegyezte meg.
"Ez a huszadik külföldi intézetünk és a második ázsiai" - fűzte még hozzá Hatos Pál megjegyezve, hogy az első 1979-ben nyílt Indiában. Hozzátette, hogy a magyar kulturális expanzió részeként a jövő hónapban nyílik az isztambuli magyar intézet, majd ezt követi a belgrádi és a zágrábi.
Buslig Szonja Andrea, a pekingi intézet igazgatója, aki korábban kulturális szakdiplomataként dolgozott, elmondta, hogy azt tartja elsődleges feladatának, hogy a magyar kultúrából mindaz, ami teret kaphat, vagy teret tud teremteni magának ebben a közegben, az el is jusson a közönséghez korosztálytól függetlenül.
"Emberközelbe szeretnénk hozni a kultúránkat, a magyar kreativitást és egyfajta kirakatként is kívánunk szolgálni" - állapította meg. Hozzátette, hogy az ötfős csapatával nemcsak az intézet falain belül kívánnak dolgozni, hanem a kínai rendezvényszervezők segítségével az ország lehető legnagyobb részét, a kisebb városokat is "befognák".
Forrás: MTI, Fotók: Pekingi Zsazsa
Utolsó kommentek